"Én
jót akartam, - s minden rosszra vált..."
Van-e
szörnyűbb szó, szörnyűbb tőrdöfés,
Mellyel a
szív magának ád halált,
S önnön
hajába markol szaggatón
A
Kétségbeesés?!
"Én
jót akartam.
Zephirt
vetettem, - és vihart arattam. -
Szóltam a
földnek: gyorsabban forogj! -
S az
megindult alattam,
Mint a
horkanó paripa, vadul.
Egy tégla
nem tetszett a templomfalban,
Megmozgattam,
- s a templom összedőlt.
Én jót
akartam"
Mikor
eljő az ítéletnek napja,
A végső
nap
S a maga
jussát minden szív kikapja,
Mikor a
Bíró rátekint merőn:
Egyensúlyozni
bűnök tonnasúlyát,
Egy
hópehely a másik serpenyőn;
Lángtengerek
közt keskeny tejfolyó,
Kárhozat-földjén
üdvösség-barázda:
Jóakarat
- elég lesz ez a szó?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése