Megcsípte
a dér,
sárgul a
levél,
köd borul
a tájra,
az őszi
lombhalálra.
Fagyot
hoz a szél,
búvik a
veréb,
holló
ágra száll,
búcsút
int a nyár.
A jóval
most siess,
kell,
hogy most szeress,
holnap
nincs remény,
szívünk
fagyba ér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése