Nincs
szebb, nincs szebb a nyárutónál,
mikor
utolsót csillan még a fény,
mikor a
falevelek az ágról
utolsó
mosolyt küldenek felénk,
s az őszi
lombhullásban még egyszer,
kezünk
vágyódva összeér.
Nincs
szebb, nincs szebb a nyárutónál,
nincs
igazabb ragyogás, mint mikor
már
minden menni készül, s amikor
nem vársz
semmi jóra már, hirtelen
áttör a
fény az őszi fákon, s hull
szívedre,
nyári napsugár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése