1.
Isten
hozzád! szívem
Mert
tőled távozik,
Zokog s
kínoz, hívem,
Hogy
érted lángozik;
Mert az
nélkül köll lennem,
Kit
holtig köll szeretnem:
Ez a
legnagyobb kin,
Szívem
már nem enyim.
2.
Engedd,
had csókoljam
Szép s
kegyes kezedet,
Lássad
(Szánjad), mint folytatom
Zálogul
könyvemet;
Igaz, s
hozzád hív szívvel
Ki szeret
gyötrelemmel,
Vedd én
végső csókom `!
Mert már
meg köll válnom.
3.
Kényes
óráidban
Rólam
emlékezzél;
Ha látsz
árnyékomban,
Ki
szeretett, nem él:
Akkor
magad ismered,
Hitetlennek
nevezed,
De már
késő lészen, -
Midőn
sírban lészen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése