Egész
világ hódolt, leányka,
S te
mindenkit kigúnyolál,
Azt
hitted, ez adó megillet,
S nincs
senki, aki ellenáll.
Bosszankodál,
hogy egyedül én
Maradtam
néma és hideg.
Több-több
kacérság bájaidra
Még több
ragyogványt hintenek.
Erősebb
vért kellett nekem most,
Neked
hegyesb nyíl kelletett
Így folyt
köztünk, így folyt sokáig
A
harcjáték, az ütközet.
De jaj,
ki a szív érzetével
Szentségtörő
játékot űz!
Veszélyes
az, mint a lepének,
Melyet körülrepül,
a tűz.
Addig
hódítgatál cselekkel,
Hogy
meghódoltál, kis hamis,
S ez
nékem olyan jól esett, hogy
Tiéd
vagyok most magam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése