Sírd ki
magadból, ami nyomja a szívedet
Az Úr
majd felszedegeti könnyeidet
Megalkotja
belőle a nyugalom tavát
Ha
belenézel, egy békés arcot látsz
Félelmeidet
zárd be egy dobozba
Kulcsát
dobd bele ebbe a tóba
Mélyre
fog süllyedni, bele az iszapba
Nem
sodorhatja víz sohasem a partra
Senki, ki
arra jár nem találhatja meg
Hisz
keresve sem jutna közelebb
Ha a víz
tükrét nézi, csak azt láthatja
Hogy ez
az a tó, a nyugalom tava
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése