A
zúgolódás, gúny, harag
Rég halva
már szívemben.
Egy
szóval sem panaszkodám,
A kis
Jézus ellen.
Nem
vádolnám balgán azért,
Hogy
engem kifelejtett.
Hogy nem
hozott ajándékot,
Szemem
könnyet nem ejtett.
Lelkem
nyugodtan, csöndesen
Átszáll a
nagyvilágon.
Imádkozom,
hogy Jézusom
Minden
szegényt megáldjon.
Ágyamra
dőlök, s álmodom
Egy régi
szép, édes álmot:
Boldog,
ki tűr és megbocsát,
S ki
szenved, százszor áldott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése