Egy
rókának a csapda levágta a farkát, és ezután szégyenében elviselhetetlennek
érezte az életet. Támadt azonban egy mentőötlete:
hátha a többi rókát is be lehetne ugratni ugyanebbe, hogy így a közös bajjal
saját csonkaságát elleplezhesse. Össze is csődítette mindet, és buzdította
őket, hogy vágják le ők is a farkukat; előadta, hogy az nemcsak rosszul áll
nekik, hanem túlságos súlyt is akaszt rájuk. Egyikük azonban mosolyogva felelt
neki: "Barátom, ha veled nem esik meg, nem ajánlanád nekünk sem."
Ez
a mese azokra alkalmazható, akik a többieknek nem jóindulatból, hanem saját
érdekük szerint adnak tanácsot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése