Győrffy-Deák Éva: Barátok

Ha csak várod, hogy jobb lesz a sorsod,

Ha a tükörben fáradt az arcod,

Ha fáj, amit el kellett engedned,

Ha életed álmát nem teremted,

Ha múltad sebeit feltéped éppen,

Ha elcsüggedtél ebben a létben,

Ha nem repít tovább a vágyad,

Ha nem érzed hozzá a szárnyad,

Ha bűntudat kínoz az útért,

Ha könyörögsz további hitért,

Ha ítélkeztél magad felett,

Ha nem látsz napot a felhők felett,

Akkor tudd, hogy ott vagyunk veled,

Akkor gyere, és nyújtsd felénk kezed,

Akkor hagyj csak ott minden hibát,

Akkor gyere és mondd el, mi bánt,

Akkor, ha akarod, hallgathatunk,

Akkor nevethetünk és játszhatunk,

Akkor öltözz, hogy sétáljunk egyet,

Akkor tudd, hogy béke van benned,

Akkor lehessünk fény a vállad felett,

Akkor lásd meg saját mély gyökeredet,

Akkor erős faként az égig nyújtózz,

Akkor erőt meríts az újabb úthoz.

Ha a jövőt már nem féled,

Ha a pillanatot átéled,

Ha belélegzed a fényedet,

Ha megéled isteni lényeged,

Ha boldogan, magasan szállsz,

Ha tükörben ragyogást látsz,

Ha örömed az égig ért,

Ha elértél egy újabb célt,

Ha táncolni, nevetni vágysz,

Ha ehhez épp társakra vársz,

Ha szárnyalni tudsz a széppel,

Ha együtt repülsz épp a léttel,

Akkor gyere és mondd el nekünk,

Akkor segíts, hogy együtt legyünk,

Akkor fogd át mindkét kezünk,

Akkor te mutass példát nekünk,

Akkor világíts át a vállunk felett,

Akkor megérthetjük, amit kellett,

Akkor hisszük az isteni sorsunkat,

Akkor meglátjuk újra az utunkat,

Akkor megérezzük, hogy merre, hová,

Akkor együtt repülhetünk tovább.

Akkor közösen vagyunk angyalok,

Akkor fényünk mindenen átragyog.