Pajor Zsolt: Soha ne add fel!

Szárnyalsz a boldogsággal,

S gyönyörű az élet.

Ám jő egy szörnyű pillanat

És az egész semmivé lesz.

Kettétörik mit építettél,

Széthull a család,

Úgy érzed, csak rossz ér téged,

Veled mindenki galád.

Bezárkózol magadba,

Emészt a fájdalom, harag,

Azt érzed, minden ellened fordul,

Kit szerettél, megtagad.

Pedig a világ, hidd el,

Még mindig ugyanaz,

Minden sebre van gyógyír,

Az összes búra van vigasz.

Még benned is van érték,

Hiába történt a sok rossz,

de sosem leszel boldog,

Ha itt szomorkodsz.

Nézz a jövőbe, büszkén,

Mint megannyi társad,

Tégy meg mindent, ha nehéz is,

így teljesül minden vágyad.

Lesz majd újra, ki becsül,

Elismer, felnéz reád,

Megint szép lesz az élet,

Újra együtt lesz a család.

Csak hidd, hogy fontos vagy,

S rád még igenis várnak,

Hiába is futsz el, mert még

Szüksége van rád a világnak.