Templomi
csöndben,
Éjjeli
ködben
Aszkéta-ágat
zörrent a szél,
Valahol
messze,
Csillag
szemekre
Szürke
ködfátylat borít a Tél.
Túl a
tetőkön,
Dárdás
fenyőkön:
Zöld
diadémon, pára lebeg,
Sűrű
vadonban
Halkan,
titokban,
Fenyő-óriások
könnye pereg...
Néma a
szikla,
Kristály
patakja,
Jeges
páncélban tompán zubog,
Mogorva
ormon
Nincs
rhododendron,
Csak
sötét árnyak: Tantalusok.
Mélyen a
völgybon,
Fűzfa
berekben,
Néha,
titokban zörren a szél,
S fent a
magasban
Pára
alakban
Halkan
suhanó szellem: a Tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése