Hölgyeim
és uraim,
Tizenkettőt
kongott az óra,
Figyeljenek
most szépen, ahogy illik,
Erre az
érzelmes búcsúztatóra,
Melyet
mint "hősnő" most elrebegek,
Lévén az
én szerepeim
A
tragikus és komoly szerepek.
Jelentem
hát a hölgyeknek s uraknak,
Hogy míg
önök itt ölébe csücsültek
Pezsgős
jókedvnek s rózsás hangulatnak,
S
mulatnak,
Azalatt
meghalt az öreg Náthán,
Akinek
bánat-batyu volt a hátán,
Meghalt a
könnyet mázoló,
Vesékbe
gázoló,
Rossz portékákkal
házaló
Ó
esztendő,
S most
új, vígabb élet kezdendő!
S hogy e
vígságot stílusosan adjam,
A
hősnő-jelleget, bárhogy is szeretem,
Most
levetem,
És
eljátszom önök előtt
Egy
lengébb s vígabb szerepem
A zord
jambusokat ma csípje kánya,
Ma én
vagyok Szilveszter szobalánya,
S
bejelentem,
Hogy most
egy új vendég érkezett,
Valami
víg monoplán szerkezet
Röpítette
ide,
S két
nagy koffer van a két kezibe,
Melyekben,
mondja, jó kedvet és mámort
S más
ilyen finom, kedves portékát hord.
S
átnyújtotta a névjegyét,
Hogy
hozzam be s mondjam meg a nevét,
Hogy ő a
Boldogság és Társa-cég
Kiváló s
megbízható utazója,
S a neve,
mely mással össze nem tévesztendő,
A neve -
Boldog Újesztendő!
Kérem, ez
ifjút a kofferjével
És minden
drága offertjével
Fogadják
szívesen!
Úgy
látszik, megbízható vigéc,
Bizalomkeltő,
ahogy kinéz,
Bár még
Bérczinél is sihederebb,
Jóképű s
elegáns gyerek,
S mivel a
rendelés máris elkezdendő,
Hát
kezdem én s mondom: nos, újesztendő,
Lássuk,
hogy milyen finom árut tart most,
Kérek
ezennel egy forró, zúgó tapsot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése