Anyámtól
s Apámtól
Kaptam a
gondolat javát,
Tőlük,
hogy kiálljam
A rám
váró sok próbát.
Tőlük
tudom.
Amit
mondasz, az úgy legyen,
Most is,
s akár túl ezer éveken.
S amit
teszel, az tett legyen,
Ne csak
valami szürkén semleges.
Segítsd
azt, aki rászorul,
Segítsd,
aki már magától nem mozdul.
Ha meg
netán tévednél,
Akkor
vállald és állj oda,
Köszörüld
a csorbát,
Hogy
senkiben sem maradjon nyoma.
S ott a
legfőbb példa, a Nagyapám,
Aki
szilárdan állta, ahogy vadul faragták.
Most is
látom szálfaegyenes alakját.
Aki soha
nem adta el becsületét,
Pedig az
utolsó szemig,
Mindenét
elvették.
A példa
az, ami nevel igazán.
Olyanná
válsz, amit elődeidtől látsz.
S ha az ő
gerincük egyenes,
Bármi
teher alatt, görnyedhetsz eleget,
Akkor sem
görbülsz, mert van tartásod.
Nagy
örökség ez, ha ilyet anyád s apád,
Örökül
rád hagyott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése