Ó, mennyi
csillag fönt az égen,
ó, mennyi
ember itt a földön,
élünk
sugarak ösztönében,
anyánk a
fény s az élet ösztön!
A
csillagok szavát meg értem,
az
emberektől sokszor féltem,
a
csillagok szép, messzi fények...
a
gonoszok a földön élnek.
A
csillagok dalát megértem,
a
csillagok üzennek nékem,
ó, mennyi
jóság,mennyi szépség!
A földön
is ragyog reménység!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése