Visszajövök
közétek újra.
Szorítsatok
nekem helyet.
Hagyjatok
valamiért élni,
ha
magamért nem élhetek.
Közétek,
elvegyülni vágyom,
hogy ne
legyek boldogtalan,
s ha
annak kell maradnom végül,
hát ne
legyek az egymagam.
Közétek
vágyom - érezhessem
példátokon,
hogy el lehet
viselni,
tűrni itt a földön
valahogy
minden életet.
Míg volt
- nem tudtam mire szánni
a két
karom, erőm, hitem;
most alig
ver: - legyen akármi,
csak
megdobogtassa szívem!
Másokért
él - mit is tehetne -,
ki
magáért hasztalan élt,
s ki nem
tud élni már magáért,
az meg
tud halni másokért.
Éltem: -
s ez halni megtanított.
De nektek
nem kell a halott.
Már nem a
célt keresem én, csak
valami
irgalmas okot.
egy
könyörületes, kegyelmes
ürügyet:
- ezért szorítom
feltámaszkodó
sorsotoknak
erős
térdeit oly nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése