Mert
dalaimnak azt a részét,
Mely
túlnyomónak mondható,
- Minek
tagadjam gyöngeségem -
Kegyedhez
írtam, kis Kató.
És
dalaimnak az a része,
Mely
túlnyomónak mondható,
Kegyednek
semmiképp se tetszett,
Sőt
visszatetszett, kis Kató.
Igaz,
hogy önt tegezni mertem,
Ami
botránynak mondható,
Mert önt
csupán magáznom illik
Vagy
kegyedeznem, kis Kató:
De
dalaimnak azt a részét,
Mely túlnyomónak
mondható,
Mégis
szívemből szívhez írtam,
Az ön
szívéhez, kis Kató.
Hogy ön
hideg maradt s kegyetlen,
Már ez
malőrnek mondható,
Ha
bánatomban meghalok most,
Magára
vessen, kis Kató.
Magára
vessen, ha belőlem
Más nem
marad meg, kis Kató,
Mint
dalaimnak az a része,
Mely
túlnyomónak mondható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése