Történt
egyszer, hogy több évi aszály következtében az ország gabona tartalékai
kifogytak.
Így
tengeren keresztül szállították - más országokból - a kenyérnek való gabonát.
Sajnálatos
módon a saját kereskedelmi flottájuk egy hatalmas viharban szinte teljesen a
tenger martalékává vált. A kialakult helyzet következményeként az emberek
termények magvait is kénytelenek voltak elfogyasztani. Egy alkalommal
Olaszországból indult kereskedelmi flotta érkezett rövid időre a kikötőbe.
Ahogy
Miklós püspök tudomására jutott, hogy a hajórakománya búza, azonnal a
helyszínre sietett, és elkezdett alkudozni a rakomány megvásárlására, annak
ellenére, hogy az áru végcélja teljesen más volt.
Hosszas
alkudozás végén a kereskedők kötélnek álltak, miután Miklós dupla áron megvette
a hajó rakományát és megígérte nekik, hogy néhány hét késéssel ugyan, de elérik
a célállomásukat, szállítóeszközük ismét tele lesz gabonával és az értékesített
búza ára is megmarad. A püspök ígérete valóra vált, miközben a helyiek
szorgalmas munkájának köszönhetően újra épült a saját kereskedelmi flottájuk.
Majd ítéletidővel sújtott évszak köszöntött be, minek köszönhetően a
tengerészek nem mertek útnak indulni.
Miklós
püspök a hajósok élére állva, több alkalommal is sikeresen megtette a flotta a
rakománnyal teli utat. Az aszályos évek alatt - a későbbiekben Szentté avatott
- püspök vagyonának jelentős részét az ország népének az étkeztetésére
fordította, akit a későbbiekben a tengerészek védőszentjévé választottak.
Egész
életét a szeretet, a gyerekeken, embereken való segítés, velük való törődés
jellemezte.
Miklós
püspök, aki hosszú éveken keresztül, neve napjának elő estéjén minden gyereket
különbféle édességgel ajándékozott meg. Legendáját a föld legtöbb országában
mai napig őrzik - még ha módosításokkal, változtatásokkal is de Szent Miklós
szelleme, a szeretet és jótétemények a mai Mikulás mozgatója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése