2012. november 27., kedd

Szentmihályi Szabó Péter: Fenyő-menet


Karácsonykor minden fenyő
elindul nagy útra,
gyalogolnak tömött sorban,
nagy a kicsit húzza.

Szép ruháról álmodoznak,
díszről, gyertyafényről,
csilingelő csengettyűről,
gyermeknevetésről.

Pedig tudják: meghalnak majd,
és néhány nap múlva
tűlevelük hullton- hullik,
ott állnak kifosztva.

De addig még annyi minden
csodának örülnek:
tán nekik is ajándékoz
valamit a Gyermek.

Menetelnek szép sudáran,
hosszú, tömött sorban,
gyanta-könnyük a dér csípi,
mindjárt karácsony van.

Nincsenek megjegyzések: