2012. november 29., csütörtök

Mentovics Éva: Télapó


Nagy hó alatt roskadoznak
az erdei fenyőfák,
s azt susogják, hogy valaki
erre repül - úgy hallják.

Minden évben decemberben 
erre siklik egy nagy szán.
Rajta ül egy öreg bácsi,
dér van hosszú szakállán. 

Szánon siklik, repül tova
ez az öreg bácsika.
Ki ébren van éjszakánként
talán meg is láthatja.

Télapónak szólítják Őt,
s hófehér a szakálla…
Decemberben a Világot
szánkójával bejárja.

Ruhája sem hétköznapi:
piros, fehér szőrmével.
Kezében egy szép nagy album:
tele sok kis fényképpel.

Minden képen egy kisgyermek,
túloldalán sok szöveg…
oda írták a gyerekek,
mit hozzon a jó öreg.

Repítik a rénszarvasok
telepakolt szánkóját,
miközben ő jegyzeteli 
kinek mit vitt, és hol járt?

Fényes szánján ezer játék:
babák, könyvek, sok labda…
késő éjjel a bakancsba, 
s csizmák mellé berakja.


Nincsenek megjegyzések: