Püspöksüvegben
Istenének szolgált.
De esten
titkon elsuhant a háztól,
Sok görbe
utca híg sarában gázolt,
S megállt
az elsötétült ablakoknál.
Három
leánynak nászi pénzt vetett be,
Hogy meg
ne rontsa ingatag szegénység.
S hogy éhesek
a pékeket ne sértsék,
Cipókat
csent a kormos tűzhelyekbe.
Azóta
mindig kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett
cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek
boldog, szinte égbe röppen.
Nehéz
tarisznyát hord öles alakja.
Amit
hozott, az ablakokba rakja,
Utána
gyorsan - eltűnik a ködben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése