Nyár
volt, forrón sütött a nap,
- Jaj, a
bundám nagyon izzad,
füdőruha
volna most jó -
így
sóhajtott egy kis mackó.
Meghallotta
ezt a róka:
- Szert
tettem egy jó szabóra.
Gyere, -
hívja mackó komát
neked is
szab fürdőruhát.
A róka a
tóhoz szalad,
mackó a
nyomában marad.
Rák
asszonyt hívja a róka,
csattog
is már az ollója.
Elkészült
a fürdőruha.
Ott a
tükör, nézz csak oda,
ez most a
legújabb divat -
szólt a
rák, s a vízre mutat.
Néz a
mackó tó vizébe,
jaj de
mit lát a tükrében?!
Bundájából
nadrág maradt,
az is
éppen csak egy falat.
Szabót a
róka fizette,
majd a
bundát összeszedte:
- Nem
kell nékem más fizetség,
ez a
csekélység is elég.
Sóhajtoztak
az állatok:
- Mackó
koma megjárhatod,
augusztus
van, s nemsokára
hideg jön
a meleg nyárra.
Ugyan mit
törődjek véle,
kinő majd
a bundám télre.
Nem
figyelve semmi jajra,
vidáman
táncolt egy dalra.
Egyszer
aztán esett a hó,
fázott
nagyon a kis mackó.
Az
állatok is töprengtek,
hogy most
miként segítsenek.
Csak a
róka örvendezett
új
bundával dicsekedett:
-
Medvebunda, ez ám a jó,
felőlem
már hullhat a hó!
Aztán egy
nap csoda esett,
a Mikulás
megérkezett.
Szánkóját
hat szarvas húzta,
mert
sietős volt az útja.
Az
erdőben mégis megállt,
a
szánkóról csendben leszállt.
Így
szólt: - Kaptam sok levelet,
de innen
a legszebbeket.
Minden
állat egyet akar,
bundát a
mackónak hamar.
Itt a
bunda, gyere mackó!
Tapsolt a
sok erdőlakó.
És a
róka, vele mi lett?
A
farkassal összeveszett.
Medvebundát
akart az is,
marakodott
a két hamis.
A bundát
a róka védte,
de a
farkas összetépte.
Így
történt ez, és azóta
sajátjába
jár a róka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése