Egy
fuvolázáshoz értő halász fuvolájával és hálójával kiment a tengerpartra, egy
kiugró szirtre állt, és fuvolázni kezdett, mert azt hitte, hogy a halak a szép
hangra maguktól ki fognak ugrálni a partra. Mivel azonban kitartó játékával sem
ért el semmit, letette a fuvolát, fogta a hálót, a vízbe vetette, és sok halat
kifogott vele. Miután kidobta őket a hálóból a partra, és látta, hogyan
fickándoznak, így szólt: "Nyomorult állatok, amikor fuvoláztam, nem
táncoltatok, most meg, amikor abbahagytam, megteszitek?"
Azokra
illik ez a mese, akik nem az alkalomhoz illő dolgot csinálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése