Szeretni
ezt az életet,
az
egyetlent a végest,
Szeretni
még ha bánt is,
ha
mostohánk is néhanap,
de kék az
ég, és süt a nap,
van benne
boldogság is.
E szép és
szörnyű kor során
csodákat
tesz a tudomány
a titkok
titka tárul,
a tudás
fája lombosul,
de atom
felhő tornyosul:
mérges
gyümölcs a fárul.
Nem ölni,
vért nem ontani,
a tüzeket
eloltani,
s nem
gyújtani,hogy égjen
ország és
város,hol a nép
gyönge megvédi
életét
s hogy
békességben éljen.
Még
harcok dúlnak lángban ég
a
megbolygatott messzeség,
madár se
leli fészkét
futnak az
erdő vadjai,
csak borzalomról..
hallani:
Világ
teremts már békét!
Fogyó
hold már az életem,
de dolgom
még töméntelen,
még
tenni, adni vágyom...
Csak
lenne még erőm elég,
zengni a
béke énekét...
e
felbolydult világon!
Csak
élni, élni emberek!
Időnk oly
gyorsan el pereg,
egy perc
csupán az élet...
de ez a
perc lehet csodás
teremtő
munka, alkotás
amely
megőriz téged!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése