A sas egy
nyulat üldözött. A nyúl, mivel senkinél sem talált segítséget, ahhoz fordult,
akit a véletlen az útjába hozott: meglátta a ganajtúrót, hozzá fordult hát
könyörgésével. A bogár bátorította őt, és amikor meglátta a közeledő sast,
kérte, hogy ne hurcolja el azt, aki tőle segítséget kért. A sas azonban ügyet
sem vetett a kis bogárra, és felfalta a nyulat. Ettől kezdve azonban a bogár
bosszút forralt: figyelte a sas fészkét, és valahányszor az költeni akart,
felrepült, s legördítette és összetörte a tojásokat. Végül a mindenünnen
elüldözött sas Zeuszhoz menekült, és tőle kért helyet a biztonságos költéshez.
Zeusz megengedte neki, hogy az õ ölében rakjon fészket. Mikor a bogár ezt
meglátta, piszokból egy golyót csinált, majd felrepült vele, és Zeusz ölébe
ejtette. Zeusz le akarta dobni a szemetet, de ahogy felugrott, elfeledkezett a
tojásokról, és azokat is ledobta. Azt mondják, ettől fogva járja az, hogy a
sasok nem költenek abban az időben, mikor ganajtúrók is vannak.
A mese
azt tanítja, hogy meg kell fontolni: senki sem gyenge annyira, hogy ha
gyalázatot szenved, ne tudna bosszút állni érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése