„Annyi
elvesztegettet év, barátok nélkül,
fel sem
tűnt, az idő hogy röpül,
magány
mely elgondolkoztatott,
mutatja
meg, kik is a jó barátok.
Segítő
kezet kinyújt, lelked búját
ki
hallgatja meg,
és csak a
hallgatása is megnyugtat,
mivel
tanácsot adni nem könnyű feladat.
Óvón
figyelik lépteid és tetteid,
hogy ne
légy meggondolatlan,
és ne
bántsd, ki téged szívből szeret
és
aggódik Teérted.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése