Üzenem az
otthoni hegyeknek:
a
csillagok járása változó.
És
törvényei vannak a szeleknek,
esőnek,
hónak, fellegeknek
és
nincsen ború, örökkévaló.
A víz
szalad, a kő marad,
a kő
marad.
Üzenem a
földnek: csak teremjen,
ha sáska
rágja is le a vetést.
Ha vakond
túrja is a gyökeret.
A világ
fölött őrködik a Rend
s nem
vész magja a nemes gabonának,
de híre
sem lesz egykor a csalánnak;
az idő
lemarja a gyomokat.
A víz
szalad, a kő marad,
a kő
marad.
Üzenem az
erdőnek: ne féljen,
ha csattog
is a baltások hada.
Mert
erősebb a baltánál a fa
s a vérző
csonkból virradó tavaszra
új erdő
sarjad győzedelmesen.
S még
mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos
vasat rég felfalta már
s a sújtó
kéz is szent jóvátétellel
hasznos
anyaggá vált a föld alatt...
A víz
szalad, a kő marad,
a kő
marad.
Üzenem a
háznak, mely fölnevelt:
ha
egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek
őrváltásain
jönnek
majd újra boldog építők
és
kiássák a fundamentumot
s az
erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek
falat, tetőt, templomot.
Jön ezer
új Kőmíves Kelemen,
ki nem
hamuval és nem embervérrel
köti meg
a békesség falát,
de
szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít
régi kőből új hazát.
Üzenem a
háznak, mely fölnevelt:
a
fundamentom Istentől való
és
Istentől való az akarat,
mely újra
építi a falakat.
A víz
szalad, a kő marad,
a kő
marad.
És üzenem
a volt barátaimnak,
kik
megtagadják ma a nevemet:
ha fordul
egyet újra a kerék,
én akkor
is a barátjok leszek
és nem
lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet
nyújtunk egymásnak és megyünk
és
leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz
szalad, de a kő marad,
a kő
marad.
És üzenem
mindenkinek,
testvérnek,
rokonnak, idegennek,
gonosznak,
jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak,
akit a fájás űz és annak,
kinek
kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok
és imádkozzatok!
Valahol
fönt a magos ég alatt
mozdulnak
már lassan a csillagok
a s víz
szalad és csak a kő marad,
a kő
marad.
Maradnak
az igazak és a jók.
A tiszták
és békességesek.
Erdők,
hegyek, tanok és emberek.
Jól
gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák
már az égben fönt a rostát
s a
csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas
angyalok.
És lészen
csillagfordulás megint
és miként
hirdeti a Biblia:
megméretik
az embernek fia
s ki mint
vetett, azonképpen arat.
Mert
elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő
marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése